Bejelentés



Ricsei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Tanulni jó!

MENÜ












TÁMOP 3.1.4. -08/2 - 2009-0179

 

Kompetencia alapú oktatás,egyenlő hozzáférés az általános iskolába.

Életpálya-építés (kezdeményező készség és vállalkozói kompetencia) bevezetése a 8.a osztályban.


Iskolánkban az elmúlt tanévben került bevezetésre az Életpálya-építési kulcskompetencia,melynek célja,hogy megismertessük a tanulókat a meglévő képességeikkel és a továbbtanulási lehetőségeikkel. Feladatunk,hogy legyenek tisztába azzal, hogy a legnagyobb kihívás az egész életen át tartó tanulás,amely mindig teljes embert kíván. Sajátítsák el a helyes és tartós tanulási módszereket. Ezeket majd a középiskolában hatékonyan tudják alkalmazni. A foglalkozásokon elsajátítják az információszerzés módjait,területeit,a prezentálás módját.

Kiemelt készségek,képességek :

    * logikus gondolkodás
    * szövegértés
    * lényegkiemelés
    * megfigyelő képesség
    * kreativitás
    * empátia
    * döntés képesség
    * ön- és társismeret
    * érzelmi intelligencia
    * szociális együttműködés
    * stb.

A munkaformák nagyon változatosak voltak. A frontális osztály munkát felváltotta a kooperatív csoport munka, beszélgetés, prezentáció.

A programcsomag öt modulból állt:

Az első az Önismereti modul, amelyben megismerkedtek az életpálya fogalmával,tipikus szerepekkel,a ránk ható környezettel. Szembesültek gyengeségeikkel, felismerték erősségeiket, Hisz ahhoz, hogy megtalálják helyüket az életben tisztában kell lenniük képességeikkel, adottságaikkal. Csak így tudják merre induljanak, milyen iskolát válasszanak.

A második modul: Elágazó ösvények kertje, Szakmaismeret címet viseli. Ebben a témában feltárták a szakmák sokféleségét. A családból kiindulva beszélgettünk a különböző szakmák előnyeiről és hátrányairól. Végig vezettük, hogy egy dolog előállításához hányféle szakmára van szükség.

A harmadik modul: Keresd a forrást! Információkutatás.

Megtanultunk különböző információforrások között eligazodni, szelektálni a számunkra legfontosabbakat. Keresési stratégiákat dolgoztunk ki. Ízelítőt kaptak milyen módon lehet tájékozódni egy-egy iskoláról.

Pályaválasztási tanácsadó segítségével tesztet töltöttek ki a tanulók, amelyből megtudhatták, hogy milyen terület alkalmas számukra. Ki milyen adottságokkal rendelkezik.

Kirándulást szerveztünk az építkezésre, ahol megismerkedtek a gyerekek a különböző szakmákkal, még ki is próbálhatták a festő, kőműves, burkoló munkáját.

Elképzelhették azt is milyen lehet egy álomiskola. Pályaválasztási kiállításon vettünk részt Sátoraljaújhelyen, ahol a környező középiskolák mutatkoztak be. A kiállítás után megbeszéltük azt hogy ki milyen segítséget kapott a nap folyamán. Megtaláltam-e azt az iskolát, ahová szívesen járnék?

A negyedik modul: Örömmel értesítjük címet viselte.

Itt felkészülhettek a diákok a középiskolai felvételire. Megismerkedtek a felvételi rendszerével. Segítséget kaptak ahhoz , hogy milyen módon lássanak hozzá az írásbeli feladatokhoz.

Elsajátították az önéletrajzírás módját. Milyen a szerkezete. Mit tartalmazhat?

Gyakoroltuk a szóbeli felvételit. Szembesítettük a gyerekeket azokkal a helyzetekkel amelyek előfordulhatnak a bizottság előtt. Tudja a tanuló gondolatait szabatosan megfogalmazni. Ne ijedjen meg. Tudjon határozottan válaszolni a feltett kérdésekre.

Az ötödik modul: Cseperedő.

Ebben a témában különböző stressz helyzetekkel szembesítettük a tanulókat. Feladatuk az volt, hogy hogyan tudják ezeket a helyzeteket pozitívan kezelni. Tanulmányi sétát szerveztünk az utcán ahol megfigyeltük ezeket az eseményeket. Arról is beszéltünk, hogy a filmekben milyen stresszt okoz egy- egy helyzet ( a film és az élet kapcsolata).

A továbbiakban megbeszéltük, hogy milyennek látta a választott iskoláját a tanuló, megfelelő szempont szerint választott-e.

Az utolsó órákon megtalálta a „zsák a foltját” személyiség típusokat vizsgáltunk a különböző életpályákon. Zárásként összegeztük az egész életen át tartó tanulás fontosságát.                                                                    

Összegzés, következtetések levonása:

Úgy vélem a program elérte célját, hisz minden tanuló felvételt nyert az általa választott középiskolába. A feladatunk az volt, hogy megtalálják helyüket az elkövetkező években. Fontos kérdés volt még az is, hogy képességeinek megfelelő intézményt választottak-e tanulóink. Erre csak majd az elkövetkező évek adják meg a választ, de reméljük, hogy nyitottabb szemmel, reálisan választottak.  Hacsak egy kicsit is segítettünk ezzel a programmal már megérte. Megismerte önmagát, megtanult megfelelően tanulni, rájött arra, hogy az életben tanulás nélkül, munka nélkül nem lehet teljesíteni. Egy egész életen át tartó tanulás van előttük.

Használt eszközök:

 

Matematika kompetenciaalapú oktatás 4. b és 5.b osztályban

 

Kompetencia alapú oktatás

Matematika A programcsomag

2009/2010

 

 

 Iskolánkban az idei tanévben a kompetencia alapú oktatás matematikából a 4.b és az 5.b osztályokban került bevezetésre.

 Buda Józsefné és Vitányi Józsefné nevelők irányításával.

Az A típusú programcsomag a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedi.

A tanulók és a szülők is nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal várták az új módszer bevezetését. Igazából csak az első szülőértekezlet

( vagy esetleges egyéni beszélgetések ) után volt arról némi fogalmuk, hogy mit is jelent.

A későbbiekben már a gyakorlatban is megbizonyosodtak hatékonyságáról.

Miben különbözik a hagyományos módszerektől?

·        A tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulók közreműködésére építve történik.

·        Több felkészülést, előkészítést igényel ( pl. csoportok kialakítása, teremrendezés…).

·        A tanár szerepe megváltozik: tudni kell tervezni;

                                                 fontos a tanulni megtanítás képessége,

                                             új tanulásszervezési formák ismerete;   

                                            előadóból, irányítóból segítő lesz.

·        A hagyományos órakeret felborul, a tanulók mozognak, munkazaj van.

·        Nehezebb az ellenőrzés, a reális értékelés megszervezése.

A megtanítandó ismeretek nem változnak, csak a módszerekben és a tanulásszervezési technikákban vannak különbségek.

A gyerekek kooperatív tanulócsoportokban dolgoznak. A csoportok tagjai különböző képességűek, különböző nemű és etnikai csoporthoz tartozó gyerekek. Az eltérő teljesítmény lehetővé teszi, hogy csoporton belül az erősebb segítse a gyengébbet, elősegíti a differenciált fejlesztést is.

Mindkét osztályban magas a HHH-s tanulók aránya. Vannak köztük nagyon gyenge képességűek, de általában közepes vagy jó képességgel rendelkeznek a matematika terén.

Az utóbb említett tanulóknak a csoportban dolgozás igazán kinyílást, szárnyalást, sok sikerélményt jelent. A gyengébb képességűek nagyfokú segítséget, odafigyelést, támogatást kapnak társaiktól.

Sokszor azok segítenek a legjobban, akiktől nem is várnák. Ezzel a módszerrel fejlődik a tanulók együttműködési készsége, toleranciája, közösség tudata.

Fontos azonban látnunk, hogy a csoporton belül ki mikor milyen szerepet tölt be. Nem hagyhatjuk, hogy egyes tanulók „ igavonókká”, mások „pogyautasokká” váljanak. Az egyéni felelősség elvének hangsúlyozása nagyon fontos, ennek alkalmazásában segít a csoporton belüli munkamegosztás. A munkamegosztás sok kooperatív tanulásmodellnek a kulcseleme. Az aktív részvételt tanúsító diákok nagyobb mértékben élvezik az egész folyamatot, és többet is tanulnak.

Pozitívumként kell még megemlíteni, hogy jó szervezéssel a tanórák 90 %-a aktív tanulói tevékenykedéssel folyik és csak 10 % a tanítói, tanári beszéd, utasítás. Így a tanulók sokkal aktívabbak az órákon. A feladattól függően tudjuk váltogatni az alkalmazott módszereket

 ( csoportmunka, páros munka, egyéni munka, megbeszélés, játék, kiselőadás stb. ), ezáltal növelhető a tanulás hatékonysága.

Az előnyök mellett nehézségek is adódnak.

A diákok egyik osztályban sem rendelkeznek könyvvel és munkafüzettel sem. Ez jelentős mértékben befolyásolja és korlátozza a lehetőségeinket. Gondoljunk csak arra, hogy hiába a jól kidolgozott modul, ha megvalósítása kivitelezhetetlen, mivel a színes feladatlapok hiányoznak. Ezért sok témakörben kell kreatív módon lehetőségeket keresni a hatékony, motiváló, érdeklődést felkeltő feldolgozásra.

 Ez nem könnyű feladat és nagyon sok háttérmunkát igényel.

 A második félévben az 5. osztályban egy kicsit javul a helyzet, mert lesz munkafüzetük. Az is időbe került amíg a gyerekek hozzászoktak a különböző munkaformák helyes alkalmazásához.

A program kevesebb hangsúlyt fektet a tehetséges tanulók fejlesztésére. Ennek kompenzálására törekszünk egyéni módszerekkel pl. pótfeladatok, szorgalmi feladatok. Az 5. évfolyamon szakkör keretében is van lehetőség a fejlesztésre. Erre a 4. osztályban is szükség lenne, hogy a kiemelkedő képességű tanulók is megkaphassák a fejlődésükhöz szükséges támogatást.

A programcsomag bevezetésével jobban fejlődik a tanulók matematikai logikai kompetenciája. Növeli a tudás és a tanulás értékrendjét, felkészíti a tanulókat az „életfogytig” tartó tanulásra. Természetesen ezek megvalósításához sok időre lesz szükség.

 

Mellékelve - éves tanmenetek

                - 4. osztályban 21 óravázlat

                - 5. osztályban 23 óravázlat

                 - feladatbankok

 A fentiek megtekinthetők Ricse Nagyközség Honlapján!

 

 

 



Képgaléria









Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!